Kozma Lajos tervezésű illatszeres szekrényke

1925 körül. Bükkfa alapon, zöld festéssel, aranyozott élekkel, öntött sárgaréz fogantyúkkal és veretekkel. Minőségileg felújított állapotban.
Méret: 83,5 x 49 x 40 cm
Irodalom: Koós Judith - Kozma Lajos munkássága 125. oldal - 149. kép Öltözőszoba 1922
Iparművészeti Múzeum - Art deco és modernizmus: 116. oldal / 1.8-as kép
Kozma Lajos (született Fuchs Lajos) (Kiskorpád (Kaposszéplak puszta), 1884. június 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1948. november 26.) építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár. Mestere Jánszky Béla volt. 1909–1910-ben ösztöndíjasként Párizsban Henri Matisse mellett tanult festeni. A Fiatalok Társaságának tagjaként a népies szecesszió irányát képviselte Kós Károly törekvései nyomán. Kós Károllyal, Györgyi Dénessel, Jánszky Bélával és másokkal korszerű, ugyanakkor nemzeti jellegű építőművészetet kívántak létrehozni. Somogy vármegye és Erdély tájairól gyűjtöttek népi építészeti és díszítő motívumokat, melyeket terveikbe beépítettek.
1910 és 1913 között Lajta Béla tervezőirodáját vezette. A Lajta tervei alapján épült Rózsavölgyi-ház biedermeier belsőépítészeti munkáit 1912-ben kivitelezte. Ekkor indult iparművészeti pályája. Használati és berendezési tárgyakat készített a New York-palota számára is. 1913-ban az Iparrajziskola tanára lett, és megalapította a Budapesti Műhelyt, amely a lakásművészet reformját tűzte ki célul. Bútortervei az 1920-as években „Kozma-barokk” néven váltak ismertté. 1925-ben Iparművészeti Nagy Aranyéremmel tüntették ki, stílusa pedig az art deco irányába fejlődött. 1919 után önálló tervezőként működött, egyre inkább az építészet felé fordulva.